Ha eddig nem tartottatok elvont őrültnek akkor majd most. =) Ez egy kiragadott mondattöredék, Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó c. könyvéből. Egyébként "látomásos korszakom" második alkotása. Mit meséljek még? A könyvet érdemes elolvasni, nagyon elvont, posztmodern. Minden fejezettel új könyv első fejezetét olvashatjuk, de azért vannak összekötő történetek is. Hogy stillszerű legyek: Különálló s mégis egymással összefüggő. =) Adott egyébként egy másik rajzötletet is a kötet, de azt majd később örökítem meg. Nem látomásos stílusú képötlet. Szóval ha elegetek van ebből a "korszakból", akkor fellélegezhettek, látszik az alagút vége.

Amiért talán igazából érdekes az az, hogy tűfilccel színezgettem nem pedig a paint kitöltés színnel effekttel. Ha nagyzolni akarnék azt mondanám ez a "látomásos korszakom" első műve. =P Már amúgy megszületett a második is, de azt nem kapjátok ma meg. Legfeljebb pár óra múlva. A mű megszületésének egyébként volt egy határozott célja, vagy inkább előnye, amíg színeztem, addig nem vakartam az ekzémám (dermatitis atopica). Csámcsogjatok! Szóljatok hozzá! Kíváncsian várom!!!

Semmi aktualitása nincsen a képnek, csak elkezdtem csinálni egy skiccet és ez a pár lett belőle. Nu meg annyi nagy művésznek van ilyen címmel festménye. =) (Mondjuk tudom nem attól leszek művész, hogy ugyanolyan című képeket készítek. Tehát nem lesz Judit és Holofermész vagy Magányos cédrus stb stb). Ó még egy! Azért lett ilyen amilyen, mert UPi hiányolta a háttereket a rajzaimról. Szóval íme, a mai nap gyümölcse.

Még egy mozdulat-tanulmány-rajz.

A skennelés elhalványította egy csöppet. Azért remélem a lényeg átjött.