1. Földvár felé félúton

2. Bródy János - Őszinte Bohóc

3. Jelbeszéd

1. Földvár felé félúton

Am          F      G           Am
Ott állt a lány az út jobboldalán,
F          G(7)  C
Egy sárga rózsa hervadt homlokán.
Dm       G(7)      C     Em7/H Am
A szürke úton csak állt várakozón,
D/F#     F     G/E Am
Földvár felé, félúton.

Az őszi napfény bágyadtan virult,
Az őszi bánat szép szemére hullt,
Oly ismerős volt, hogy honnan, nem tudom,
Földvár felé, félúton.

Megszólítottam, bár nehéz volt szívem,
Földvár felé, ha eljön, elviszem.
Nem válaszolt, csak nézett álmodón,
Földvár felé, félúton.

Vártam egy percet, vagy annyit sem talán,
És mérgelődtem, tán süket ez a lány,
Még egyszer szóltam, ha nem jön, itthagyom,
Földvár felé, félúton.

Csak állt ott némán, nem fordult felém,
Az őszi napfény felragyogott szép szemén,
Egy könnycsepp gördült az arcán, csillogón,
Földvár felé, félúton.

Nem kértem többször, vártak már reám,
A földvári kultúrház ócska színpadán,
Otthagytam őt – és mást is, jól tudom,
Földvár felé, félúton.

Azóta nézem az út jobboldalát,
Talán még egyszer meglátom azt a lányt,
Ha megtalálom, megvígasztalom,
Földvár felé, félúton.

2. Bródy János - Őszinte Bohóc

   C
A csillagokat nem érem el,
G7
Varázsló nem vagyok.
Dm     -     G7
Hiába kéred, kihűlt szívedbe
 C
Lángot nem lophatok.
 C7
Hogy elfáradtál félúton,
    F
Az nem az én hibám.
     Ab7
S ha nem álltál ki mellettem,
     G7      -       C
Most nem kiálthatsz rám.

Hiába vádolsz azzal is,
Hogy nem szerettelek.
A magam módján megpróbáltam
Mindent, amit lehet.
Meg nem valósult álmaidról
Számot nem adhatok.
A nagy produkció helyett
Egy kis dalt dúdolok.

    F                      C
Ha úgy érzed, hogy megcsaltalak,
         G7             C
Keress magadnak valaki mást.
 F                   C
Mmm, de ne rám légy mérges,
       G7                  C
Hogyha végül senkit nem találsz.
    F                      C
Ha úgy érzed, hogy megcsaltalak,
         G7             C
Keress magadnak valaki mást.
 F                 C
Nálam őszintébb bohócot
       G7    |       Am   C
Többet úgyse, úgyse látsz.

Lehet, hogy egykor mást ígértem,
De most már jól tudom:
Az igazságot, mint a földet
Szét nem oszthatom.
Lelked görcsös kis csomóit
Fel nem oldhatom.
A szabadságot, mint jutalmat
Át nem adhatom.

Ha úgy érzed, hogy megcsaltalak,
Keress magadnak valaki mást.
Mmm, de ne rám légy mérges,
Hogyha végül senkit nem találsz.
Ha úgy érzed, hogy megcsaltalak,
Keress magadnak valaki mást.
Nálam őszintébb bohócot
Többet úgyse, úgyse látsz.

Nálam őszintébb bohócot
Többet úgyse, úgyse látsz.

3. Jelbeszéd

Am G Am G   x 2

 Am                 F  C  G      F          G
Kis virág - mondta Magdolna, de nem találta el.
 Am                   F  C  G   F            G
Nem tudom, - mondta Franciska - érthetetlen jel.

F  G   C   F   G  C                 G         C
Engem már más nem ért, csak az, ki jól megfigyel.
F   G  C  F   G C          G             C
Így aztán érthető, a titkokat nem mondom el.
 C     G         Am           
Jelbeszéd az életünk, de túl sok ember van,
    F                C           G
Ki többre nem, csak jelszavakra gondol.

Ismerem, - mondta Borbála - de már nem érdekel.
Bár tudnám, - mondta Hajnalka - miért kell ennyi jel.

Engem már más nem ért, csak az, ki jól megfigyel.
Így aztán hallgatok, és ezzel többet mondok el.
Jelbeszéd az életünk, de túl sok ember van,
Ki többre nem, csak jelszavakra gondol.