Eleinte büszke vagy zseniális ötletedre, mert a körülötted legyeskedő cecelegyeken kívül senkinek nem tűnsz fel az égő hajó körül, könnyedén elsettenkedsz a pánikoló gorillák és celebeszi disznók között.

Már jó egy mérföldre járhatsz a hajótól, mikor egy tisztásra érsz. Közepén fa, egyik ágán egy rúd kolbász lóg. Gondolkodás nélkül odarohansz, és fogaid a "húsba" mélyeszted. Csalódnod kell... Roston sült guanó. Talán a helyi lakosok helyezték el ide... De vajon miért...?

Ekkor villámként hasít elmédbe a felismerés, de már késő... Állkapcsodnál fogva lógsz a fáról, görcsoldó hiányában.

Több mint öt órája lehetsz már így, mire csörtetés hallasz a bozótból. Öt furcsa lény érkezik "üdvözlésedre". Három pajzán kis ánuszkobold, apró, piros seggükön még fénylik a wax, mögöttük két félemetes fűszagú fostroll, kezükben gémeskút.

• Örülsz.
• Nem örülsz.