A tántoríthatatlan vazallusok
Retorikai képességeidet próbálod bevetni szabadulásod érdekében, azonban kísérőid válaszra sem méltatva húzzák fülükre a jakok seggszőréből készült kucsmájukat. Nincs remény. Hisztérikusan vonaglasz, könnyeket hullajtasz, azonban hiába, a gorillákat nem győzi meg semmilyen érv, könyörgés, vagy ígéret, egyre csak lökdösnek tova a folyosón, mígnem eléritek a hajótömlőc ébenfekete ajtaját. Rekedt kurjantással hajítanak be a dohos zárkába, ahol hangosan nyekkenve éred el az egyik sarkot.
Szemeid csak lassan szokják meg a félhomályt, miközben kezeidre felcsattannak a fali bilincsek, majd a három érzéketlen gorilla elhagyja a szobát, s hangos dördüléssel becsapja az ajtót. Elkeseredetten tekintesz körbe a lehangoló helyiségben, ahol a padlón csótányok kolbászolnak ide-oda, hogy már elhullott fajtársaikat análisan magukévá tegyék.
Hirtelen kaparászást hallasz az egyik homályos sarokból, majd lassan előtotyog egy pelenkás bébicsimpánz. Hatalmas szemeit sóvárgóan szegezi rád, majd gügyögve elindul feléd. Megmagyarázhatatlan félelem hasít elmédbe, míg a kisded egyre csak közeledik. Rémülten csörgeted láncaidat, azonban azok igen szilárdan rögzítetteknek bizonyulnak. Az utolsó 1 métert az apróság már nem lábon járva teszi meg, hanem fejhangon sikítva, egy ugrással mellkasodon terem, majd tűhegyes fogait kivillantva belemar a bal mellbimbódba.
Valagszaggató fájdalom cikázik végig testeden, olyan, minek közelébe sem érnek eddigi szenvedéseid. Úgy érzed, az apokalipszis (hehe) száguld végig porhüvelyeden, minden idegszáladat lángra lobbantva. Az apró csimpánzivadék pedig egyre csak szaggatja, szaggatja pórul járt bimbajod, jómagad pedig éktelen ordítással adod a világ tudatára majd elviselhetetlen kínodat.
Évezredeknek tűnő percek múlva a csöpp teremtés elégedett szellentéssel leveti magát rólad, és jóllakottan büffentve elcsámpázik a több tonnás vasajtóhoz, majd hihetetlen könnyedséggel keresztültöri. A lüktető fájdalom győzedelmeskedik elméden, s ájultan a földre rogysz. Csak a magadhoz térés után észleled, hogy a bilincsek roppant vergődésed közben kiszakadtak a falból, ernyedten lógnak le kezeidről. A vasajtón ott tátong kínzód ütötte lyuk. Távolból tompa csatazaj hallatszik, a környéken azonban senki sincs. Talán eljött a szabadulás ideje?