Grizli: "Nem lehet vödörben grillezni."
Sadam: "DE!!!!!"

G: "Te Sis! Ez a brikett nem indult be."
S: "Olvassuk el a használati utasítást. Te tudsz franciául?"

"Még szerencse, hogy legfelül laktok."

User1:"Valaki menjen el légyszi faszénért."
USer2: "A Bea még nem ivott."

User1: "Te hol vannak szerinted a lányok a szénnel?"
User2: "Ahogy ismerem, megálltak beszélgetni."

"Vettetek Litovelt? Tök ügyesek vagytok!!!"

"Nem birok többet enni"

Sztárfotó:

- Csirke 1 kg
- bors
- kókuszzsír 1 ek
- Lilahagyma
- fokhagyma
- Madras hot curry
- tört chili paprika
- tej
- váltáspóló

A csirkét aprítsd fel. Borssal dörzsöld be, majd fojtsd szójaszószba.
Hagyd állni kicsit (30 percig mondjuk).
Kezdd el kókuszzsíron kisütni.
A felvágott hagymát, s fokhagymát tedd mellé miután kicsit már megsütötted a csirkét.
Ahogy kezd fogyni a cucc, tegyél bele egy ek curryt.
Kezd el rászórni a chiliből, majd kicsit remegj meg, gondolkozz el, s könyveld el, hogy NAGYON SOK chilit tettél a kajába.
Főzd el a levet, majd zárd el a gázt.
Menj le tejért.
Fogyaszd a csirkét mondjuk tortillával. Ha menet közben a torkoddal baj van, mert mondjuk leégett, akkor igyál tejet.
A végén cserélj pólót!

Hozzávalók:

• viz
• vizforraló
• méz
• Teafű
• CITROM
• TESCO

Elkészítés

1. Vegyél egy citromot.
2. Vágd ketté majd gondold meg magad s tedd be a két fél citromot a hűtőbe.
3. Felejtsd el mondjuk két hétig, majd megint jusson eszedbe, hogy egy jó citromos teát szeretnél inni.
4. A forró vízbe dobj némi mézet s egy teáskanál kristálycukrot.
5. Mehet a tea, mondjuk valami fekete tea. Nem túl ízes, mert úgy is elnyomjuk azt majd a citrommal.
6. Miután ázott 3-5 percet a teafű vegyük elő a hűtőből a citromot, s állapitsuk meg, hogy totál megrohadt, s penészes.
7. Menjünk le a Tescóba s vegyünk újat. Majd azt rakjuk a teába.

Rántottát akartunk készíteni, de Sis csak későn realizálta, hogy ehhez nincs gáz a lakásban per pillanat(kekecek kedvéért: gáztűzhelyük van). A tojás elkészítéséhez az öngyújtón keresztül mindenféle eszközön agyaltunk, mire kitaláltuk, hogy rántottát racklette-n is lehet csinálni. Mert mi az, ha nem egy fura rezsó... de legalább nem volt rajta penész...

Íme:

Sadam és a metál

Applied technology

Ez

Irigy kutya

Szóval, akármilyen különböző dolgokkal is tud szolgálni a gasztronómia, van egy közös tulajdonság, ami szinte minden ételnemre érvényes, amit a Teremtő adott nekünk. Ez pedig nem más, mint a penész, ami előbb, vagy utóbb, de szinte mindenen megjelenik, ami csak szem-szájnak ingere.

Vannak olyan dolgok, ahol ez kifejezetten kívánatos. Hiszen tudjuk, az olyan alapanyagokat, mint a camembert, vagy a gorgonzola, leginkább a penész teszi azzá, ami. Hogy úgy mondjam, ezeket az elemózsiákat pont a rajtuk levő penész miatt szeretjük.

Aztán van az úgy, hogy az ember a hűtőben felejt ezt-azt. Bizonyos ételeknél ez sem feltétlen problémás. A kenyér esetében például (csak úgy, mint a legtöbb felvágottnál) elég, ha az ember gondosan levágja a kékes-zöldes, esetenként finom szőrökkel jelzett részeket, és a maradék az bizony még határozottan rágható. Ahogy írtam, ugyanez igaz a parasztkolbászra, vagy mondjuk a császárszalonnára.

(Szeletelt felvágottak esetén ez már sajnos nem igazán működik, ott a megoldás az, hogy a megpenészedett szeleteket gondosan szétválogatjuk az ép, esetleg még csak picit nyálkás szeletektől. Előbbieket könyörtelenül kidobjuk, utóbbiak hidegvizes kezelés – alias mosás – után simán fogyaszhatóak még.)

Az olyan állatok, mint pl. a trappista sajt, illetve egyéb, eredendően nem penészes sajtok esetén még szebb a dolog. Itt ugyanis elég lereszelni az (általában fehéres szürke) penészfoltokat. Sőt, egyes trappisták esetén még ennyit sem kell tennünk; itt a közönséges konyhai penész néha még javít is az eredeti sajt ízén, főleg, ha esetleg nemespenész-tartalmú sajtokkal tároltuk együtt hosszabb ideig. Általában egyedi, sajátos ízvilág a végeredmény.

Ahol legfrissebb tapasztalatom szerint a vagdosós-reszelős-leválasztós technikák csődöt mondanak, azok a gyümölcsök, ezen belül is főleg a lédús gyümölcsök. Mint például a barack, vagy a dinnye. Főleg utóbbinál az az alapprobléma, hogy a gyümölcs struktúrájából adódóan a penész nem csak, hogy valahol megjelenik a gyümölcs felületén (rendszerint elfolyósítva azt), hanem a penészfonalak a gyümölcs azon régióiba is simán behatolnak, ahol egyébként ennek szemmel látható nyoma nincs. Az ilyen szakaszokat általában ezek a penészfonalak erjedésnek indítják, melynek végeredménye dinnye esetén például az, hogy a vörös gyümölcstestben fehér, ondóra emlékeztető folyadék gyülemlik fel. Az igazán alattomos dolog ebben az, hogy ez a geciszerű folyadék nem jelenik meg magától, csak nyomásra jön elő, például, ha az ember beleharap az érintett területbe. Ezért (és ezt most a legkomolyabb empirikus megfontolásból írom) a penészes gyümölccsel nem érdemes centizni; célszerű egyszerűen csak venni egy mély levegőt, és fájó szívvel megválni az egésztől...