2009.VI.04

A szép otthon nem boldogít

Bejelentem el vagyok költözve. Csodaszép helyre kerültem, akik segítettek láthatták, aki szivesen átjön bármikor egy teára vagy egy filmet megnézni, vagy egy jó sakk partira, esetleg egy jót edzeni, az megláthatja. Hazudhatok sokat a nunchakuról a kardról a sairóla tonfáról a harcművészetről az életről, és tudja a fene.

Gyönyörű hely, mintha vidéken lennék. Az út amely elvezet a buszig kertes házak között halad végig, és én is egy barátságos társasházban lakok. A metróig még mindig tart a zöld övezet. a lakás is nagyon baró, és egy egészséges összegből ki is jön az összköltség. A boltban tisztességes zsemlét árulnak, és vannak emberek, akik köszönnek, még ha nem is ismernek. a Nagykősösi út bár közel van de a zaja csak távoli morajlás, akár a bányarém emésztése a tárnában. Willpower próba 2es nehézség ellen.

Sipi mester kérdezte csak meg, hogy miért nem Zuglóba költöztem, de végül megegyeztünk abban, hogy ha választhat a Medve, akkor lakjon olyan helyen ahol otthon érzi magát. Pedig jó lejárni hajnalban velük boxolni, jobban indul így a napom mindig, sőt a társaság is nagyon vidám, és mindig feldobnak, de az lenne a vége, hogy végkimerülésben eltemetnek még élve. (Ha kérhetem egy épülő adatbank alapaiba rakjanak, hogy a szellemem halálom után is szolgálja az IT rendszereket.)

Azonban a várt feltöltődés nem akar összejönni. Szükségesnek érzem a GYAPE elmélet sürgős gyakorlati alkalmazását. Igazából, mivel a tézis már ki lett fejtve, ezért nemtérnék ki a részletekre, csak az indokokra.

Bár gyönyörű helyen lakom, igazából nem sok bajom van, mégis pocsékul vagyok. Az ok egyszerű. Éppen elfogyott a belső lendület, a dolgoaimmal nem haladok. Már fel fel bukkanak a beteg tünetek: határidők mulasztása, általános kedvetlenség, minimális lelkesedés bármi iránt. Olyan az egész, basszus mint valami alkotói válság, csak itt tök gyakorlatias dolgok fagynak meg... ötlet az van, ... volna. Mondják, hogy a péz nem boldogit, a szép lakás sem, tenném hozzá. Talán kellene valami balhé, valami őrültség, egy napra kérlek szépen a kutyafáját (csak nem fogok itt ízesen káromkondi) egy napra hagy tojjak le minden kötelességet felelősséget.

Nem, mielőtt bárki kitalálja ez nem felhivás. Egyszerű mérföldkő az életben, amiről úgy érzem írni érdemes. Ezért nem kell jeletkezni berúgásra. Ha olyan simán menne minden, akkor már régen megesett volna system reboot, és egyébként is ígéretem van holnap estzére, hogy a sárga földig velem tart egy barátom legalább.

A végén kijavítom a címet: a szép otthon önmagában nem boldogit. Ez lenne pontosan a cím, de mivel nem elég frapáns ezért nem ezt kapta.

Utolsó gondoltaként pedig: a legátkosabb dolog amit kaptam az élettől az az, hogy egy önfejű szivet... érzésvilágot kaptam, és képtelen a logikával párhuzamosan működni, és nagyon szégyellem magam, hogy bár a dolgok igazából rendben vannak, mégis minden iszonyatos kakofóniába fullad, melynek közepén én vagyok.

Tagek:
 
Utoljára módosította Grizli 2009.VI.05 07:36-n; 0 hozzászólás
PermaLink