"Space: the final frontier. These are the voyages of the starship Enterprise. Her ongoing mission: to explore strange new worlds, to seek out new life-forms and new civilizations; to boldly go where no one has gone... before." - STAR TREK

The Quest

2012. augusztus 20-án fogadtam el egy questet a kocsmában. Nem volt tisztázva, hogy kb mennyi XP jár érte, de a felajánlott kincs sem az lett a végén, amiről az elején szó volt.

Sokkal több lett...

Előtörténet

A részletekbe nem is mennék bele, hogy miért, de elvállaltam, hogy az éjszakában hazasétálok Judittal ( meg persze az mindenkinek evidens, hogy egyedül ne sétálgasson egy hölgy a pesti éjszakában). Reggel autóznia kellett és minél inkább ki kellett üríteni az alkoholt a szervezetéből, ezért a séta haza a taxi helyett logikusabb volt.

Mindemellett Ju' mindig is tetszett... ugyan ki nem örülne, ha egy jót sétálhat egy nővel, aki gyönyörű. Az még engem is váratlanul ért, hogy ez a séta csókolózásba torkollott. A részletekkel nem untatom a közönséget, meg az nem is az nem is tartozik másra, mint Ju'-ra és rám.

Miután elváltunk jött egy éjjel, amíg fogtam a fejem. Judit ugyanis debreceni, s ez nem könnyíti meg a dolgomat, plusz mindketten ittasak voltunk. Vajon mi ez az egész? Az alkohol miatt történt?

Maga a küldetés

Mivel számos kérdés megválaszolatlan maradt, és a gyomromban egy szorító érzés született, mihamarabb le kellett mennem Ju' után Debrecenbe. Több év ismertség után megbabonázva éreztem magam. Tudtam, hogy ez a nő kell nekem. Ő úgy ahogy van. Erényeivel és hibáival. Mondom, hogy megbabonázott.

Minden nap mosolyogva ébredtem egy hétig, minden nap reggeltől késő éjjelig beszélgettünk Ju'val, és ahogyan lépésről lépésre megmutatta magát, bólogattam magamban, hogy ez a lány kiváló. Persze a történethez hozzá tartozik, hogy ezt még magáról ma sem tudja, de ez szintén nem a Ti dolgotok. :)

Egyik nap megmondtam, hogy vasárnap lemegyek Debrecenbe, hogy a szemébe nézzek. Tudjátok a szemének a színe az a zöld, ami a friss leveleket jellemzi tavasszal. Mintha maga az élet lenne. Friss... ragyog...

Tényleg ezt tudtam csak, hogy belenézzek, mert miután szétváltunk nem tudtam mi van velünk. Annyit tudtam még, hogy amikor leszállok a vonatról azt úgy tegyem mint egy rocksztár... ez valaki szerint az hogy totál másnaposan, de csak annyiról volt szó, hogy valami hangzatossal hogy elnyomjam az idegességemet. Végülis stresszeltem a dolgon mint egy kamasz kölyök. Innen tudtam, hogy részemről komoly a dolog.

Majd leszálltam a vonatról, mint egy rocksztár, remegő lábakkal és a szia helyett... Szóval nagyon durva hét áll mögöttem. Nagyon inspirált vagyok Ju'-által.

Eljött az idő, hogy megismerjük egymást.