Muffzserbók támadása


Menekülésed kulcsát Sanyó alsónadrágjában látva, lemondó sóhajtással veted magadat a goblin szalonnaszagú nemiszervére. Úgy okoskodsz, hogy kellő elszántsággal a halálba, de legalábbis ájulásba tudod kényeztetni a komisz kis Sanyót, s akkor végre elhagyhatod a nyomasztó kunyhóját.

Órák múlva, számos nyelésen és elkeseredett, dacos újrakezdésen túl, hirtelen Sanyó riadt kiáltása hasít a levegőbe. A fenébe, talán fogazok?! - villan át az agyadon, azonban az olajzöld teremtés rögtön megadja a választ: apró koponyáját legott keresztüldöfi egy bölényherékkel díszített lándzsa.

Riadtan hagyod el a már-már kifogyhatatlannak tűnő kéjdorongot, majd remegve az ablakhoz osonsz. Borzalmas látvány tárul a szemed elé. A kis goblinfalut kéjes tekintű zsírmalacokon lovagló, kegyetlen muffzserbóhorda rohamozza. A kétségbeesett goblinok ugyan megpróbálják foságyúikkal a támadókat visszaverni, de esélyük sincsen. A hangosan kaffogó ellenség buja harcitánc közepette bevonul a falucska főterére, ahol azon nyomban szakrálisan a halálba gyötrik a falu elöljáróját egy bikacsökkel.

Nem ejtünk túszokat! - fröcsögi a vezér, s félelem hasít az elmédbe. Menekülnöd kell, minden áron. Szabadságod a halálodat jelentheti. Csendesen kiveted magadat az üvegablakon, s a veteményeskerten át megpróbálod elhagyni a falut, óvatosan sasszézva a biztonságot nyújtó Ánuszerdő felé.


Tagek: