Hónap vége van, és már ott tartok, hogy marék aprókkal szórakoztatom a pénztárosokat egyes élelmiszerboltokban, közben igyekszem elvarázsolni őket kisfiús bájammal, némi szerencsétlenkedéssel. Egy ilyen este volt tegnap is.

Csillával mentünk volna el vodkázni, de hiba csuszott a számításokba, és nem tudtam keresglni őt, mert a térdem ultrahangos vizsgálatot követelt. 19:00ra volt időpontom. Lényeg a lényeg, hogy otthonra vettem egy adag virslit ( 5 dbos ECO kivitel ) és sok gondolkodás után egy erőspaprikát, s gondoltam tésztával vagy rizzsel majd elvegyítem, és lesz kaja.

Elég lehangoltan értem haza, nagyon ki tudok akadni amikor egy találkozó nem jön össze, főleg ha hiába várok a nyugati óránál, bár érdekes játék volt szemüveg nélkül figelni az embereket és rájöttem, hogy senkinek az arcát nem simerem fel 4-5 méternél messzebbről. Otthon az első dolgom volt, hogy ledobtam az ágyra a kaját a második természetesen, hogy bekapcsoltam a gépet (Ez azért alap kérem). Az elmaiek között ott volt egy levél Csillától, majd kiderült, hogy a telefonszámát is rosszul irtam be.... a léyneg a lényeg, hogy megbeszéltük, hogy akkor most elindulunk és találkozunk. Na mondom, kell egy gyors vacsora. Kihámoztam a virslit és megettem hozzá az erőspaprikát, beraktam egy új csomag dohányt a zsebembe és a belváros felé fordulva elképzelhetetlen sebességre kapcsoltam.

A virsli erőspaprikával finom, de sajnos a virsli nem hús (!!!!), és az a nyomorult erőspaprika sokszor nem erős (lehet másnak a gigáját lemarta volna, de nekem annyit ért... hogy semmit) ha nagy boltban veszed meg.

A nyugatinál nekünk természetes hogy a "Nyugati, óra" kifejezés az a Skála forgóóráját jelenti, ami divatos találkahely egész Pesten, de egy vidéki lány simán bemegy a pályaudvarra az "eredményjelző tábla" alá.