BNC linkelt egy nagyon tanulságos cikket a Chatre az imént.

Az egyik dolog, ami eszembe jutott a következő: mennyivel szebb és jobb lenne a világ, ha a mások-életébe-beleugatás-úgy-hogy-semmi-közöd-hozzá ártalmas lenne az egészségre. Nem annyira, hogy azonnal meghalj tőle, inkább úgy mint a cigarettázás: minél gyakrabban csinálod, annál rövidebb ideig élsz, és rosszabb egészségi állapotban. Mondjuk havi 1-2 alkalom már elég lehetne ahhoz, hogy évtizedeket vegyen el az ember életéből. (Hangsúlyozom: annak az életéből, aki beleugat mások életébe. Nem azokéból, akiknek az eszét osztja bő sugárban.)

Több pozitív hatást is kiváltana ez:

• Azok, akik hajlamosak beleütni az orrukat olyasmibe, amihez semmi közük, kevesebb ideig élnének, ennek következtében pedig az egész életidejük alatt kifejtett káros hatás jóval szerényebb lenne.
• Miután közismertté válik a kéretlen véleményfröcskölés károsító hatása, az emberiség egészségtudatosabb része jobban tartózkodna ettől az ocsmány szokástól, még akkor is ha esetleg igénye volna rá.
• Ideális az lenne, ha az egészségromboló hatás arányos lenne a nyilvánosság fokával és a kotnyeles személy általános informálatlanságával.
• Legtöbb politikus pályája rövid és dicstelen lenne.
• A papok képesek lennének az eredeti hivatásukat gyakorolni (tudniillik értelmezni, hogy Isten az ókorban mekkora gyökér volt).

Ahh.. utópia.