UPi lassú, spirális ereszkedése a totális őrületbe

2013.IX.06

Nyanya-attack

Ha Budapesten közlekedsz (különösen, ha biciklivel), akkor idővel megszokod azt, hogy az elsőbbségadás szabályait a közlekedési partnerek egy része magára nézve opcionálisnak tekinti.

Nem azért, mert szerintük az jó, csak hát sietnek, a fék kopik ha megnyomják, a benzin sincs ingyen, úgyhogy. Azon már helyből nem is csodálkozom, ha szimplán nem kapok elsőbbséget, mégis ma sikerült egy autósnak meglepnie, mégpedig azzal, hogy szerinte ez így volt jó. A történet címszavakban úgy néz ki, hogy jövök, autós rámront a mellékutcából, üvöltök nyomorult életemért, fékez és magyaráz. Na, a magyarázás az szokatlan, úgyhogy gondoltam ez érdekes lesz.

Mint kiderült, azt magyarázta, hogy semmi baj, látta, hogy jövök. Mármint, látta a főutcán közlekedő biciklist, úgyhogy semmi gond nincs, situation under control. No problemo. Ezt hívták az ókori görögök "Őrült Troll Logikának". Miután látszott rajtam az értetlenkedés, meg is ismételte az álláspontját.

Az idősek iránti tisztelet mélyen befészkelte magát a szervezetembe, úgyhogy nem szokásom az ilyen kijelentés, de ez egy nyanya volt!

Tagek:
 
Utoljára módosította UPi 2013.IX.06 13:19-n; 0 hozzászólás
Új hozzászólás | PermaLink
Szavazás letiltva.

2013.VI.28

A Beleszólók

BNC linkelt egy nagyon tanulságos cikket a Chatre az imént.

Az egyik dolog, ami eszembe jutott a következő: mennyivel szebb és jobb lenne a világ, ha a mások-életébe-beleugatás-úgy-hogy-semmi-közöd-hozzá ártalmas lenne az egészségre. Nem annyira, hogy azonnal meghalj tőle, inkább úgy mint a cigarettázás: minél gyakrabban csinálod, annál rövidebb ideig élsz, és rosszabb egészségi állapotban. Mondjuk havi 1-2 alkalom már elég lehetne ahhoz, hogy évtizedeket vegyen el az ember életéből. (Hangsúlyozom: annak az életéből, aki beleugat mások életébe. Nem azokéból, akiknek az eszét osztja bő sugárban.)

Több pozitív hatást is kiváltana ez:

  • Azok, akik hajlamosak beleütni az orrukat olyasmibe, amihez semmi közük, kevesebb ideig élnének, ennek következtében pedig az egész életidejük alatt kifejtett káros hatás jóval szerényebb lenne.
  • Miután közismertté válik a kéretlen véleményfröcskölés károsító hatása, az emberiség egészségtudatosabb része jobban tartózkodna ettől az ocsmány szokástól, még akkor is ha esetleg igénye volna rá.
  • Ideális az lenne, ha az egészségromboló hatás arányos lenne a nyilvánosság fokával és a kotnyeles személy általános informálatlanságával.
  • Legtöbb politikus pályája rövid és dicstelen lenne.
  • A papok képesek lennének az eredeti hivatásukat gyakorolni (tudniillik értelmezni, hogy Isten az ókorban mekkora gyökér volt).

Ahh.. utópia.

Tagek:
 
Utoljára módosította UPi 2013.VI.28 17:15-n; 0 hozzászólás
Új hozzászólás | PermaLink
Szavazás letiltva.

Microsoft vs Apple

Arra jöttem rá, hogy a Microsoft üzleti terve összefoglalható úgy, hogy "csináljuk azt, amit az Apple, csak rosszabbul". Az elméletem a következő megfigyeléseken alapul:

  • Apple lenyomta az mp3 lejátszó piacot az ipoddal? Csináljunk egy zune-t!
  • Apple nyitott saját üzleteket? Csináljunk Microsoft Store-t!
  • Apple saját csatlakozókat talál ki az USB helyett? Legyen az új Kinectnek is egyedi csatlakozója!
  • stb.

Persze minden elmélet akkor értelmes, ha extrapolálásra használható, vagyis a jövőt meg lehet vele jósolni. A logikus következő lépés persze az, hogy:

  • Steve Jobs meghalt? Nyírjuk ki Ballmert!

Update 2013 szeptember: Keresik Ballmer utódját.

Tagek:
 
Utoljára módosította UPi 2013.IX.06 13:06-n; 1 hozzászólás
Új hozzászólás | PermaLink
Szavazás letiltva.

2013.VI.06

***-kérdés

Rájöttem, hogy elegem van a közéleti értelemben vett "kérdésből". Feláll a hátam, elgurul a gyógyszerom, amikor egy komplex társadalmi, vagy gazdasági problémát fognak, és egy "főnév-kérdés" pecsétet nyomnak rá.

Tetszik tudni, mikre gondolok: a nyugger-kérdés, a cigány-kérdés, a zsidó-kérdés, a lehallgatás-kérdés, az egészségügy-kérdés. Miért irritál ez engem? Egyrészt a "kérdezők" szoktak irritálni. Valamiért, nyilván ez az én bajom, de nem hagy nyugodni az a gondolat, hogy akit annyira szörnyen foglalkoztat a "zsidó-kérdés", az mindenáron valamit akar a zsidókkal (a nyuggerekkel, a cigányokkal, a lehallgatókkal és lehallgatottakkal). Valamit akar, kivéve persze azt, hogy békén hagyják őket.

Azon kívül, hogy a kérdezők szándékát aljasnak érzem, van egy másik gondom is a kérdezősdivel: A ...-kérdés, már pusztán attól, hogy leírjuk, hogy van ilyen, követeli azt, hogy megoldjuk. Így működik az agyunk; ha kérdés van, elkezdjük keresni a választ. (Egyszerű, elegáns, zsigeri és huszárvágós az igazi!)

És persze olyan az válasz lenne a legjobb, ami lezárja a kérdést, ideális esetben örökre, vagyis a kívánatos megoldás a végső megoldás.

Hát ez a bajom a főnév-kérdés műfajával.

Tagek:
 
Utoljára módosította UPi 2013.VI.06 14:57-n; 2 hozzászólás
Új hozzászólás | PermaLink
Szavazás letiltva.

2013.III.29

Életveszély

<Rant mód be.>

Nem értem, hogy miért mondják azt, hogy valami életveszélyes.

A balesetveszélyes szót értem, mert ugye annak a veszélye áll fenn, hogy baleset történik. Ezzel szemben mikor azt mondjuk, hogy valami életveszélyes, akkor valójában arra szoktunk gondolni, hogy az adott tevékenység vagy körülmény valakinek (reméljük, hogy nem nekünk) a halálával (nem pedig az életével!) járhat.

Ennek orvoslására a következőt vezetem be:

  • Ezentúl annak kifejezésére, hogy "halálos veszéllyel járó", a "halálveszélyes" szót fogom használni.
  • Az életveszélyes szóval ezentúl kizárólag a "különnemű, nem biztonságos szex"-et fogom illetni.

<Rant mód ki.>

Utoljára módosította UPi 2013.III.29 10:54-n; 3 hozzászólás
Új hozzászólás | PermaLink
Szavazás letiltva.