Edgar Allan Poe

It was many and many a year ago,
In a kingdom by the sea,
That a maiden there lived whom you may know
By the name of Annabel Lee;
And this maiden she lived with no other thought
Than to love and be loved by me.

I was a child and she was a child,
In this kingdom by the sea;
But we loved with a love that was more than love-
I and my Annabel Lee;
With a love that the winged seraphs of heaven
Coveted her and me.

And this was the reason that, long ago,
In this kingdom by the sea,
A wind blew out of a cloud, chilling
My beautiful Annabel Lee;
So that her highborn kinsman came
And bore her away from me,
To shut her up in a sepulchre
In this kingdom by the sea.

The angels, not half so happy in heaven,
Went envying her and me-
Yes!- that was the reason (as all men know, In this kingdom by the sea)
That the wind came out of the cloud by night,
Chilling and killing my Annabel Lee.

But our love it was stronger by far than the love
Of those who were older than we-
Of many far wiser than we-
And neither the angels in heaven above,
Nor the demons down under the sea,
Can ever dissever my soul from the soul
Of the beautiful Annabel Lee.

For the moon never beams without bringing me dreams
Of the beautiful Annabel Lee;
And the stars never rise but I feel the bright eyes
Of the beautiful Annabel Lee;
And so,all the night-tide, I lie down by the side
Of my darling, my darling, my life and my bride,
In the sepulchre there by the sea,
In her tomb by the sounding sea.

Utoljára módosította Ulmar 2006.V.29 22:04-n
PermaLink
Votes disabled.

Hozzászólások (4)

UPi hozzászólása 2006-05-22 00:56-kor

Már a címről is egy DreamTheater szám jutott eszembe, aminek a címe: Anna Lee. (http://www.darklyrics.com/lyrics/dreamtheater/fallingintoinfinity.html#10)

A két derék hölgy vélhetően névrokon, de egyiküknek sincs vidám sorsa.


Ulmar hozzászólása 2006-05-22 14:27-kor

Nem könnyű visszanyerni a bizalmat, se magadban sem pedig másokban. Az ember mégis igyekszik kifelé fordulni és megtalálni azt a világban, ami nem ő. Talán mert önmagát még nehezebb elviselnie, önmagában nehezebb megbíznia mint másban.

Kevés dolog van a világon, amit jobban utálok a félelemnél. Az egy olyan állapot, ami bebörtönöz és megszorít. Egy dolog amit jobban utálok, az azaz ember, aki képes ilyen félelmet kialakítani másban.

De visszatérve a vershez, ez a vers számomra mindig is kedves volt. A megfogalmazás, a képek... Nem mondd túl sokat, de ahogy mondja és amiről, az megfogott. És most úgy látom, hogy nagyon sok szép dolog van az életben, de önmagában nem érnek semmit, ha nincs hogyan megosztanod azt másokkal vagy nincs ki, akivel azt megoszthatnád. Nagyon szép volt pénteken a naplemente, de ez olyan mint az erdőben kidőlt fa története. Volt hangja? És tényleg ott volt, ha csakis Te láttad félig kidőlten? Hiába olyan kellemes a tenger hangja, ha nincs ki hallja rajta kívűl, mintha nem is lenne.

A szerelem pedig örök, és nincs ki engem erről letérítsen. Nem azt mondom, hogy nem lehet leélni egy életet, úgy, hogy jól érezd magad miközben valami hiányzik, de vannak érzések, amik idővel nem múlnak el, pont úgy, mint ahogy vannak emlékek, amik megmaradnak, és hiába nem emlékszel már a képre tudod, hogy az pedig megtörtént. Nem mindig kerűl felszínre, de mindig is ott lesz benned.

Minden elnyomható.

Figyelmedbe ajánlom, hogy amit itt írtam, az rólam szól, nem arról, hogy Te hogy érzel és gondolsz. Ha elhinném, hogy minden ember egyformán viselkedik, akkor ennek az egész versblognak nem lenne túl sok értelme.


rogue.city.tvnet.hu [regisztrálatlan] hozzászólása 2006-06-10 15:29-kor

"Meeting someone is God's doing, but parting is what humans do themselves." - Moto Hagio


Ulmar hozzászólása 2006-07-13 14:34-kor

"Four a.m. in the morning,
Carried away by a moonlight shadow.
I watched your vision forming,
Carried away by a moonlight shadow.
Stars roll slowly in a silvery night,
Far away on the other side.
Will you come to terms with me this night,
But she couldn't find how to push through."

Valamit mindig lát az ember, ami nincs is ott... Még akkor is ha ott lehetne.

Tagek: