Utálom ANyelvtant

Ami a címben szerepel az teljesen igaz. Valahogy annyira egy száraz tárgy volt, hogy az elképseztő. Szerintem a mi középiskolánkban, ráadásul túlhaladott elveket daráltak le, tömbösítve, az éretségi előtt két hónappal. Aztán az egyik egyetemi tanárom megnyugtatott ez a hivatalos tanterv. Ez az oldal viszont nem a magyar középszintű oktatás hiányairól szól, sem nem pedig kollektív flame vödör. Ezen az oldalon elmélkedni szeretnék picit arról, amit a magyar nyelvben érdekesnek találtam. Talán, jobb lett volna ha ezeket említik meg az órán. --- Descant

off: Upi mp3mat föl lehet ide tenni?

Passzív

Kisebbfajta macskakő dobálás kerekedett mostani olaszórán abból, hogy van e a magyarban passzív szerkezet. Persze a triviális németből tükörhányt A macska föl van mászva a fára. , ami nem is annyira vicces mert például egy rendőr a következőképpen nyilatkozott meg a TVben:
-A levél el lett küldve
Valaki a következő példát hozta föl: Megázott a ruhám. , ami igen meggyűzőnek tűnt elsőre. Aztán már nem volt időm föltenni a kérdést de a jó kérdés az lett volna, hogy ez minek a passzívja.

Osztán a Virág is mondott egy jót a minap. A megsétődik igénk, amit akkor műveltetőnek hívtunk de nem az. Szerintem ez az a szerkezet ami a magyarban a legjobban hasonlít a passzívra. Igaz az alanyt úgy nyírja le a mondatról, hogy az soha többé a közelébe sem kerül, de szerintem ez nem totálisan magyaratlan mint a fent említettek.
A tüntetők megrongálták a buszt.

|
V
A busz megrongálódott.

Tudom azért mert egy működő példát találtam rá még nem feltélen igaz, Azontúl rendőrünknek sem segít ez nagyon: elküldődött bgrááá!
És ugyanez csinál melléknévből igét: kerekedik, élesedik (meg az -ul és nemtudommilyen logika szerint). Persze rengeteg az elenpélda pl: vetődik
Ennyi Descant


Az Igazság

Utánanéztem, mit neveznek a magyarban passzív, leíróbban szenvedő szerkezetnek, és megkérdeztem apukámat is. Apukám azt mondta, hogy nekik mindig is azt tanították, hogy passzív szerkezet, mint olyan, a magyarban nincs, és a "levél el lett küldve" kifejezést lesöpörték azzal az állítással, hogy nem magyaros. Hmm. Úgy érzem, ha tényleg idegenből vettük át (amit nem hiszek, mert miért épp a magyaban ne alakult volna ki passzív szerkezet, ahol annyi minden olyasmi is kialakult, amire a más anyanyelvűek csak a nyakukat nyújtogatják), akkor is már kb. Szent István korában (csak a hatáskeltés miatt mondom épp ezt a korszakot) bekerülhetett a nyelvbe, bizonyíték erre a Károli-féle bibliafordítás ("áldatnak meg", "neveztetik", fenyegettetik" stb.).

:I. (Szent) István, uralkodott 1001. és 1038. között.

:Károli-féle Biblia, nyomtattatott 1589. és 1590. között.

Ennyi a rizsa, most jöjjön, amit a wikipédia mond a témával kapcsolatban:

A két legismertebb igenem a cselekvő (aktív) és a szenvedő (passzív).

Cselekvő igealak mellett az alany a cselekvés végzőjét fejezi ki (aki vagy ami csinál valamit), a cselekvés elszenvedőjét pedig (akivel vagy amivel történik valami) a tárgy jelöli. Szenvedő igealakoknál ugyanakkor az alany a cselekvés elszenvedőjére utal, a cselekvés végzőjét pedig – ha ki van téve – határozó fejezi ki.

Pl. Pista megírja a levelet. = A levél megíratik Pista által.

Szenvedők igealakokat csak tárgyas (esetleg más vonzattal rendelkező) igékből lehet képezni, mivel a létrejövő igealak csak az eredeti tárgyból (vagy más vonzatból) nyerheti el az alanyát. A létrejövő szenvedő alakok értelemszerűen tárgyatlanok, hiszen a korábbi tárgyukat immár az alany fejezi ki.

A cselekvő ige általában a cselekvés végzőjére, a szenvedő pedig a cselekvés elszenvedőjére helyezi a hangsúlyt: Pista megírja a levelet (Pistáról beszélünk), A levél megíratik (a levélről beszélünk).

Többek közt a német, a spanyol és a holland nyelvben külön segédigével lehet kifejezni, hogy a passzív igével kifejezett cselekvés most megy végbe, vagy pedig korábban ment végbe, csak kihat a jelenre. Magyarul hasonló jelentésű az olvasódik (dinamikus) és az el van olvasva (statikus) pár.

A mediális ige vagy más néven középige átmenet a cselekvő és a szenvedő igenem között, amikor az alannyal jelölt szereplő nem szándékosan végzi a cselekvést, de az igealak mégis az alany valamiféle önállóságát sugallja: kinyílik (vö. szenvedő „kinyittatik” és cselekvő „kinyitják”), becsukódik (vö. „becsukatik” és „becsukják”), felépül (vö. „felépíttetik” és „felépítik”), leesik (vö. „leejtetik” és „leejtik”). A középigék némelyike jelentésben közelebb áll a szenvedő igékhez, míg mások a cselekvő igékhez közelítenek.

A mediális igéknél vagy nincs olyan szereplő, aki/ami előidézné a történést, vagy ha van, akkor ez jellemzően háttérbe szorul. Ha valakivel/valamivel úgy történik valami, hogy nincs említve más szereplő, aki/ami ezt csinálná vele, de nem is maga kezdeményezi a cselekvést, akkor a történést kifejező ige valószínűleg mediális.

A mediális igék tárgyatlanok.

Ugyanaz az ige más-más igenemet is kifejezhet, pl. magyar kijön: szándékosan, pl. egy ember a szobából, vagy nem szándékosan, pl. egy szög a falból; illetve mozog: szándékosan, mert mozgást végez, vagy nem szándékosan, pl. a szél miatt. Ezekben az egyik alak cselekvő, a másik mediális. Az angolban igen elterjedtek az ilyen kettős jelentésű igék, pl. move: mozgat/mozog, open: kinyit/kinyílik, hurt: megsért/fáj. A magyar megfelelőkön látszik, hogy egy ige másik igenembeli párja ugyanazon tőből is létrejöhet, de önálló lexéma is lehet.

A magyarban a szenvedő jelentést általában nem szenvedő igealakkal (pl. íratik, mondatik), hanem több más lehetőség valamelyikével fejezzük ki:

  • többes szám harmadik személyű cselekvő alak (pl. megvizsgálják a gyereket)
  • mediális igék (pl. elhangzik „elmondatik” helyett, megépül „megépíttetik” helyett)
  • van + határozói igenév (pl. el van küldve)
  • lett + határozói igenév (pl. el lett küldve)
  • körülírt kifejezések (pl. elküldésre került) – használata vitatható

A szenvedő igealakot csak egy-két alakban használjuk elterjedten, pl. születik, megsértődik, bár a versek és más rögzült formák révén továbbra is fellelhetők, pl. Már közhírré szétdoboltatik: minden kislány férjhez adatik (Weöres Sándor).

A többes szám harmadik személy használata a magyarban oly mértékben intézményesült a szenvedő értelem kifejezésére, hogy olyankor is használható, ha a cselekvő valójában csak egyes számú. Akkor is mondhatjuk például, hogy megvizsgálták a gyereket, ha a vizsgálatot csupán egyetlen orvos végezte.

A képzett igealakoknál az egyes igenemeket különféle képzők jelölik, pl. a szenvedő alakot az -atik/-etik, -tatik/-tetik képző.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Passz%C3%ADv

Virág


''Tudtommal volt a magyarban passzív, csak egyszerűen annyira nem "használódott" =P, hogy kikopott a nyelvhasználatból. De érdemes lenne még utánanézni pl Kazinczy-ék táján.
Aisha
Uh ezt nézzétek meg:

Ősszel egy BKV ellenőr rosszul, miután utazott a buszon, hívta fel a figyelmet korábban a Városi és Elővárosi Közlekedésért Egyesület (VEKE).

forrás:
http://index.hu/politika/belfold/budapest/1214bkvvtr/

Descant

Tagek: