Választás 2010
Apa kezdőődik kezdőődik!! Ízelítőnek egy érdekes link: http://www.szavazatszonda.hu/
1. Megfontolások
Mi alapján választunk? Vagy méginkább, mi alapján kellene választanunk?
Ideális esetben (vagyis ami a komolyabb történelmi hagyománnyal rendelkező demokráciákban szokásos), a választópolgárok folyamatosan figyelemmel kísérik a politikai erők, politikusok ténykedéseit a választási ciklus teljes ideje alatt, és ezek alapján rendszeresen felülvizsgálják a politikai szereplőkről kialakított nézeteiket. Amikor pedig az ikszelésre kerül sor, akkor a korábbi ismereteik és a teljes négy év eseményei alapján fognak dönteni, nem pedig a választást megelőző, relatíve rövid időszak esetlegességei és reklámkampánya alapján. Ennek a módszernek a nagy előnyei között tartható számon
- A számonkérhetőség. Ez röviden arra megy ki, hogy egy adott politikai erő retorikái és cselekedetei szinkronban vannak-e, illetve hogy változnak-e az adott elem kormányzó és ellenzéki szerepében.
- Csökkent érzékenység a demagógiára és szlogenekre.
- Egy ilyen légkörben a felelősségteljes, és az ország hosszútávú érdekekeit szem előtt tartó politizálás válik vonzóbbá a politikai elit számára.
Ennek ellentéte a fiatal demokráciák tulajdonságai, aminek jellemzője
- Az általános közöny az országot érintő ügyekkel szemben (kivéve a sajtó által pillanatnyilag felkapott, többnyire felszínes híreket).
- A napi politikai diskurzusnak szappanoperává fajulása (nyilatkozatháborúk).
- A politikai vezetők személyes karizmájának, fellépésének, színészi teljeségének túlzott jelentősége.
A mostani vizsgálódásom tárgya nem is az elmúlt négy (húsz?) év elemzése, egy ekkora feladatra nem vállalkoznék. Ehelyett a kitűzött cél a parlamentbe kerülésre többé-kevésbé esélyes politikai erők elemzése. Ebből igyekszem kiszűrni a személyes elemeket, az érzelmi vonatkozásokat, a napi furkálódásokat és az utolsó pillanatban kipattant "nyúl a cilinderből" jellegű botrányokat. Ezen okból nem veszem figyelembe:
- Politikusok nyilatkozatait, még a pártok hivatalos PR személyeinek nyilatkozatait sem. Ennek oka egyszerűen az, hogy a legtöbb párt nem nyújt egységes képet: tagjainak egyik része így, másik része úgy nyilatkozik. Ennek megvan az oka: a "piac" (vagyis a szavazók) különböző szegmenseit igyekeznek maguk mellé állítani, lehetőleg széles rétegeknek mondani olyat, ami annak kedves. Emiatt a sokarcúság miatt viszont a nyilatkozatok nem alkalmasak elemzésre, mert majdnem minden és mindennek az ellenkezője is kihozható belőle.
- Ráadásul, sajnos a gyakorlat az, hogy a párt "főcsapásirányából" (ha van ilyen) eltérően nyilatkozó tagokkal játszott csiki-csuki: ha nemtetszést vált ki, akkor a párt hivatalosan elítéli, ha tetszést vált ki, akkor viszont szemet hunynak, és csendben biztatják továbbiakra. Ezzel eljátszható a mátyáskirályi "hivatalos is és nem is" játék: meg is igértük ezt, meg nem is; így is gondoljuk, meg nem is.
- Sajtóközleményeket és -híreket. Ezek többsége a napi szappanopera részét képezik, különböző politikai irányultságú lapok eltérő színben és jelentőséggel tárgyalják, és emiatt hasonlóképpen esetleges a belőlük kihozható információtartalom.
- Pártok személyes összetételeit. Az egyik ilyen, a másik olyan, túl sok az emberi tényező, a szubjektív elem. Bár a történet végén emberekre, illetve emberekből álló listákra kell leadni a voksot, ez inkább egy szükséges rossznak tekinthető, nem a véleményformálásunkat meghatározó tényező. Amire ténylegesen szavazni szeretnénk, az egy gestalt, ami a mi nézeteinket, érdekeinket legjobban képviseli.
Mi marad hát? Az egyetlen megmaradt tényező: a pártok hivatalos választási programja. Ez, szerencsére, mindegyik párnál egy szinguláris, írott dokumentum, ami a párt honlapján (több vagy kevesebb keresés eredményeként) fellelhető. Következésépp ez egy egyedülálló információforrás, és így önmagában elemezhető információ halmaz, ami összehasonlításra és számonkérésre alkalmas.
2. Az elemzés szempontjai
Amik nem szempontjai az elemzésemnek:
- A pártok honlapjainak egyéb anyagai.
- A választási program külalakja
- A választási programban szereplő egyéb nyilatkozatok, vezetők személyes irományai.
- A nemkonkrétumok: jelszavak, marketing rizsa, történelem vagy közelmúlt elemzése.
2.1. A "programpont" definíciója
Amik érdekelnek, azok kizárólag a következő választási ciklusra és az ország hosszabb távú jövőjére vonatkozó konkrét tervek. Ezeket nevezem programpontoknak, a választási program dokumentum többi részével nem szándékozom foglalkozni. Ahhoz, hogy valamit programpontnak tudjak tekinteni, a következő elemeket kell tartalmaznia:
- Mit akar elérni (célkitűzés). Ennek konkrétnak kell lennie: az "egészség" önmagában nem programpont, hanem jelszó. Elegendően konkrét példa: "a rákos megbetegedések megelőzése új szűrővizsgálatokkal, amikhez több erre alkalmas képalkotó berendezés beszerzése szükséges".
- Hogyan akarja azt elérni (eszközök, a keretek szűkösségére való tekintettel, vagyis minek a rovására).
- Miért akarja ezt elérni (nyilván ebben van a legtöbb szubjektívum), és miért szolgálja a "hogyan" a "mit".
Ha ezen hármas bármelyike hiányzik, az nem programpont:
- A mit nélkül zagyvaság. Példa a "hogyan"-ra "mit" nélkül az "erős kormány" (mintha bármelyik párt célja lenne gyengén kormányozni).
- A hogyan nélkül igérgetés vagy jelszó. Ingyen sör, örök élet, 14. havi nyugdíj. Kenyér és cirkusz. Család és haza. Biztonság. Akaroooom!
- A miért hiánya az "okozat ok nélkül" szindróma. Miért ment át a csirke az út túloldalára. Hogy a túloldalon legyen. Ha nincs "miért", akkor nincs kapcsolat a "mit" és a "hogyan" között. Példa a rossz miértre a "korrupció visszaszorítása fokozott ellenőrzéssel". A gyakorlati tapasztalat az, hogy a korrupció remekül olvasztja magába az ellenőröket, mondhatni ez a korrupció alapja.
- Végül, de nem utolsósorban, a háromnak egységet kell alkotnia: a "hogyan"-nak ténylegesen elő kell segítenie a "mit" (vagyis az eszköznek szolgálnia a célt). A "miért"-nek (indoklásnak) alá kell támasztania a cél fontosságát és indokolnia az eszköz hatékonyságát.
Az egyes pártok által kiadott dokumentumok itt találhatóak (ABC sorrendben):
- FIDESZ - KDNP: upload:v2010/fidesz.pdf
- Jobbik: upload:v2010/jobbik.pdf
- LMP: upload:v2010/lmp.pdf
- MDF: upload:v2010/mdf.pdf
- MSZP: upload:v2010/mszp.pdf
Hát akkor vágjunk is bele!
3. FIDESZ - KDNP
E két párt közös választási programmal és listával indul, együtt jut be (vagy nem) a parlamentbe, viszont dupla bizottsági helyet kap eme felállás miatt. (Ügyes!) A választási program 95 A5-ös oldal (kinyomtatva 49 A4-es oldal); ebből 19 oldal személyes ajánlás a többi pedig a párt vezető politikusai által írt cikkek (összesen hat darab). Ez sajnos ellentmond az elemzés szempontjainak, de mivel nincs más, kénytelenek vagyunk ezeket együttesen elfogadni az absztrakt párt hivatalos anyagának.
Az "ajánlások" többnyire nem párttagok irományai, így nem is tartalmazhatnak programpontokat. Marketinganyag, kb olyan mint a Kossuth rádióban amikor az egyik nyugdíjast alakító színész ajánlja a másik nyugdíjast alakító színésznek az X életjáradékot vagy az Y szemcseppet. Ez nagyjából annyira meggyőző, mint egy napbarnított ember képe egy szolárium honlapján.
Ezt követi Orbán Viktor cikke. Ez jelszavakkal kezd (közös érdekek, munka, otthon, család, egészség, biztonság), sajnos ezek egyike sem felel meg a "programpont" definíciójának: a "mit" túl általános, a "hogyan" hiányzik. Ezután jön a "hogyan": a közös célokat szem előtt tartó, erős kormány; a nemzetközi befektetések ösztönzése (azt hogyan?). Amit hiányolok, azok az összefüggések: például egy nemzetközi befektető hogyan fogja a családokat ösztönözni, vagy miért leszünk egészségesebbek attól, ha erős a kormány.
A következő cikk Matolcsy György tollából gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Sajnos pont egy rondasággal indít: "tíz év alatt egymillió új munkahely". Ezt normálisan elkönyvelném szimpla jelszónak, jól hangzó számom: tíz és miller. (Nem világos, hogy miért tíz és miért miller, ugorjunk.) Viszont annyira sokszor szerepel a cikkben az "egymillió", hogy kénytelen vagyok komolyan venni. Matekozzunk: Magyarország lakossága cirka tízmillió, ebből a munkavállaló korban van kb hétmillió ember. A munkanélküliség 2009. végén 10% volt, ez azt jelenti, hogy hétszázezer ember keresi a munkáját. Egymillió új munkahely azt jelentené, hogy gyerekeker és nyugdíjasakat fogunk munkára, betelepítünk párszázezer külföldit munkavégzésre és/vagy megszüntetünk párszázezer munkahelyet közben. Esetleg a semmiből terem hirtelen 300.000 felnőtt magyar. Melyik tetszik legjobban?
További programpontok:
- TODO
Ezután jön Lázás János írása. Ennek lényege, hogy a BTK-t szigorítani kell, mert romlik a közbiztonság és bűntől reszket az ország. Ezzel egy gond van csupán: nincs valóságalapja. Minden statisztika, amit gyors keresés alapján találtam (itt most nem a sajtóhírekre gondolok), arra utal, hogy a bűnözés az elmúlt 4 évben stagnált vagy kis mértékben csökkent. (Arra nem is gondoltam a "programpont" definiálásánál, hogy a "mit" és a "miért" teljesen hamis is lehet. Mit tesz az isten.)
A programpontok a következők:
- TODO