Dedikálom A-nak.

Kedves feleim! Az UpiRajzBlog az elkövetkező időkben ritkábban fog frissülni, mert vizuális kreatív tehetségemet a KilluspalKrónika szolgálatába állítom. Imígyen, a Krónika tekinthető a rajzblog folytatásának.

Ennek ellenére lesz még rajzblog, egyet se féljetek.

A tegnapi rajzomnál valaki azt tanácsolta, hogy gyakorljam a kezek és lábak rajzolását.

Neki küldöm a következő dalt...

Ja, és ő a futó szerepjátékunk egyik karaktere, Rió. Mint ilyen, várhatóan még elő fog itt fordulni...

A rajztáblás kaland tovább folytatódik. Igazából ez most jóval szarabbul sikerült, mintha kézzel tintáztam volna, a skicc még sokkal jobban tetszett. Sebaj, bele kell jönni.

Ő Maysee, futó SzerepJátékunk egyik szereplője, és pont a kérdésesebb egzisztenciák egyike. Ez a kinézetén nem mutatkozik, hát igen: elfnek lenni jó.

Tovább töprengtem a képregény ötleten, és egyre inkább arra jutok, hogy a SpellJammer mesénkről csinálhatnék egy képregényt. Leginkább valamilyen kalandos-vicces, néha meg eltűnődős dolgot.

Mit szóltok?

Új fejezet kezdődött az UpiRajzBlog történetében. Hogy pontosan mi a fejezet címe, azt rövidesen leírom, addig is, itt a mai rajz:

Szóval a történet az volt, hogy azon tűnődtem, hogy kellene kezdenem valami újat a kis rajzblogommal. Az első ötlet az volt, hogy mondjuk mennyire császár lenne már, ha rajzolnék egy képregényt. Egy olyan rendeset. Történettel, folytonossággal, meg mindennel. Ezen annyira fellelkesültem, hogy mielőtt tudatosult volna bennem, hogy mekkora munka lesz ez, vettem magamnak egy digitális rajzoló táblát. Este fél 9-kor.

Utána kb 3 órát töltöttem azzal, hogy a rajztáblával birkóztam. A helyzet az, hogy meg kell szokni a működését. Meg azt, hogy hogyan fogjam a tollat rajta. Meg minden. Szerintem lesz ez még jobb is.

Károly visszatér... és fékez.