Randevú az orgonával

Hirtelen ellenállhatatlan vágyat érzel arra, hogy játssz egy kicsit az orgonán. Sunyi pillantásokat vetsz jobbra, majd balra, elégedetten nyugtázva, hogy a kampókról lógó, szolidan csepegő tetemeken kívűl senki sem hallhatja fenomenális játékodat.

Sosem szeretted a szokványos dolgokat, a zenében sem, ígyhát pajkos mosollyal előkapod méretes dorongodat, majd elégedett kuncogással elkezdesz játszani az orgonán. Elméd mélyéről előtör a régi nóta, amit dadád, a görög πέος-αλόγων énekelt mindig feltűnően mély hangján (mindig is gyanús volt a családnak):

   Cirmos cica haj, hová lett a vaj?
   Ott látom a bajuszodon, most lesz neked jaj.

Mivel szolfézsból mindig kibebassssszott jó voltál (azt hitted, ez imponál a lányoknak), automatikusan le is szolmizálod a dalt:

   szó-szó szó-lá szó, szó-szó szó-lá szó?
   szó-szó szó-lá szó-fá mi-ré mi-mi ré-ré dó.

Azonban hirtelen üröm kerül az örömbe, makkodat az orgona komisz billentyűje egy óvatlan pillanatban odacsípi. Mintha pöröllyel sújtottak volna érzékeny szerved még érzékenyebb végére! Ez nem a te napod! Vinnyogva vetődsz a földre, azonban ezzel csak fájdalmadat fokozod, igaz, szervedet is nyújtod egyben. Tested minden pórusa elkeseredetten lövelli a világba nedveidet, elmédet pedig mintha megannyi borotvapenge simogatná túláradó szeretettel. Újfent eszméletedet veszted, zavaros látomásaid támadnak mindenféle rücskös péniszű, olajzöld lényekről.

Nemsokára magadhoz térsz. Fájdalmaid enyhülni látszanak, ordítás nélkül is képes vagy a való világ zöld karjaiba kapaszkodni. Mi a fasz?! - teszed fel a költői kérdést.

Sanyó vagyok, a goblin. Itt a lét a tét. - közli mögüled egy teremtmény, kinek lucskos karjai eddig tartottak. Hazahoztalak, ez az én kunyhóm, s te a feleségem leszel. - tájékoztat Sanyó, majd fülrepesztő onanizálás közepette a tűzön rotyogó láboshoz csámpázik. A kis goblin kunyhójának falait heregnómok lenyúzott bőre teszi otthonossá, a sarokban pedig egy méretes pacalork teteme pácolódik egy vödör zsiráftakonyban.

Hogyan tovább, te szerencsétlen flótás?!


Tagek: