Egy. Ne politizáljunk. Magyarországon az efféle dolgok erőszakosan végződnek. Pontosan ezért tartom meg magamnak a véleményemet. Magyarországon kevés egység létezik. Értem egység alatt az összetartó, kooperáló emberek csoportját. Mivel nincs semmiylen csoport, amely igazán képes nyomást gyakorolni arra a kissebbségre, amit államapparátusnak hívunk, ezért a helyzet marad változatlan. Persze lehet otthon 14. havi fizetés miatt forrongani, de értelme nem sok.

Kettő. Nem nyilatkozom. Mondom, hogy az állami szervekkel kapcsolatos és politikai jelegű véleményemet megtartom magamnak. Nem akarok emiatt veszekedni, hiszen a politizáló állampolgár csakis a médiából merít információt, aminek a valóságtartalma gyakran megkérdőjelezhető (vagy ha igaz lehet hogy a komolyabb problémától a figyelmet elterelendő lett publikálva). Olyan a veszekedés, amikor vakok egymás között veszekednek, és be akarják bizonyítani, hogy ők látnak és a másik a vak. Igazából persze mindenki hülye csak én vagyok helikopter. :)

Sajnos ez a cikk még csak nem is politikai tartalmú, legalábbis abban az értelemben, hogy nem hiszem, hogy az aktuális kormányon múlik a dolog.

A siralmas az, hogy szerintem minden létező politikai erő, sőt, mondanám, hogy maga az átlagmentalitás (politikától és politikusoktól függetlenül) olyan az egész országban, hogy az embereknek meg sem fordul a fejükben, hogy törvényt áthágni bűn. Mondom, nem az verte ki a biztosítékot, hogy most konkrétan mi van az ÁSZ, vagy a PM, vagy a nemtomhanyadik havi fizetéssel, hanem "pusztán" csak az, hogy olyan országban vagyunk, ahol egy minisztériumi szóvivő (vagy sajtócsoport, vagy akármi) képes olyan hivatalos nyilatkozatot tenni, amiben simán kijelentik, hogy nem tartják erkölcsileg elítélendőnek a törvény (mindegy, hogy milyen törvény) áthágását. És a legsiralmasabb az, hogy valószínűleg már fel sem tűnik nekik, hogy mit mondtak. És a még siralmasabb, hogy azok közül, akik az adott cikket elolvasták, valószínűleg rajtam kívül kevés embernek tűnt csak fel, hogy tulajdonképpen mit is nyilatkoztak.

Egyszerűen az átlagember ma ott tart, hogy már tudat alatt sem tűnik fel neki, amikor valaki a "nehézségeire" hivatkozva áthág egy szabályt... Sőt, nem egy olyant is ismerek, akinek ha elmagyarázom, hogy miért gáz áthágni a szabályt, egyszerűen látom az arcán, hogy nem érti, hogy miről beszélek... Leginkább ez a siralmas...

Grizli, ahhoz képest, h nem nyilatkozol nagyon is sokat mondtál. =) Mi lenne, ha nyilatkoznál?

Az átlagmentalitás meg tényleg siralmas. Ha vki kicsit szociológiával foglalkozik kishazánkban biztos egy-kettőre pesszimista lesz.

A politika meg...

Ja és egy kis derítőnek: mikor először ideléptem oldalt ez a mottó jelent meg: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk." =)

Igazad van Kingu. Mea culpa. Egy nyilatkozatban azt nyilatkozom, hogy a jelen körülmények között nem nyilatkozok, ergo negativ a véleményem. Saját magamnak mondok ellent. Végeredményben a közlendőm, ha átmegy, akkor oké, legfeljebb ezen a bakimon túl kell tennie magát az olvasónak.

Valószínűleg aha nyilatkoznék, akkor avval kőkemény indulatok járnának. Érdekes kérdés: tényleg azért indulatosak az emberek, hogy felhivják magukra a figyelmet?

Ma megtaláltam ezt a bejegyzésemet. Jót nevettem magamban...

Csakugyan különös, hogy mennyire profetikus volt ez a cikk és a te reakciód rá. Meg az is, hogy mennyit változott azóta az ingerküszöbünk: ma már fel se kapnád a fejed ilyesmin.