2010.II.01

Poles Apart

Pink Floys – Poles Apart.

Űristen. Régóta ismerem a számot, de a szövegéből csak egy-egy sort értettem. Ma egy furcsa hangulattól vezérelve előtúrtam a dalszöveget. Itt egy részlet.

Did you know...it was all going to go so wrong for you
And did you see it was all going to be so right for me
Why did we tell you then
You were always the golden boy then
And that you'd never lose that light in your eyes

[...]

I never thought that you'd lose that light in your eyes

Lehet, hogy csak számomra, és lehet, hogy csak most, de a hatás szívszorító. Főleg mivel ismerek embert, akiben ott volt az igéret, ott volt a lehetőség, hogy csoda lesz örökre, és...

...és aztán nem lett, hanem elvesztette a fényt a szeméből, örökre, és nem tehettem semmit, mint néztem hogy a szemem előtt ez a folyamat lezajlik, lassan, szelíden, feltartóztathatatlanul. Most pedig, évekkel később meglátom ezt a sort, "you'd never lose that light in your eyes", és újra, egy pillanat alatt beugrik, lepereg a szemem előtt. Az egész képtelen reménytelensége, meg az, hogy mennyire nincs tanulság, nincs eredmény, se zen bölcselet, hogy hogyan lehetett volna jobb. Csak a kár van.

D, ha olvasod ezeket a sorokat, sírj velem egy kicsit.

Utoljára módosította UPi 2010.II.01 22:20-n; 0 hozzászólás
Új hozzászólás | PermaLink
Szavazás letiltva.