Ismertek, hogy nem birom a karácsonyt. NEm brom a nagy ünnepléseket. Ma gondolkdotam ezen egy darabig, mert láttam, hogy ajándékozáhos húznak neveket a kollégák. Nagyon szuper meg minden... de árzetem, hogy egy ilyen helyen nicns sok keresnivalóm. ↲

Rájöttem, hogy ez olyan mint az edzőtábor.

Nagyon akarok pörögni amig odaérünk, amig megvivjuk a csatát, de amikor meg kell ünnepelni, már sajog aszivem és szeretne viszamenni a lecsóba. Vagy itt van a karácsony. szeretek azon dolgozni, hogy minél jobb legyen a karácsonyi összejövetel, de mire eljön az ideje, keserű íz van a számban és magán az ünnepségen nem érzem jól magamat.

Egyesek szerint beteg ember lehetek, mások szerint van ilyen. A kérdés csak az, hogy megbékélek-e vele. És akkor hogyan maradhatok "életben"? Úgy tűnik, hogy a legjobb, ha egy helyen végzek megyek a következőbe.

A meghittség úgy jó, hogy fáradtságtól remegve leülsz és kezedbe veszel egy jó italt, ami lágyan simogatja rekedt torkodat. Hiszen nem rég még a világnak üvöltötted minden dühödet, feszültségedet, örömödet... és ha valaki leül melléd, akkor a legjobb ha be tudja fogni a pofáját, vagy csak suttog ha mégis bezsélnie kell.

Reggelihez mondom, hinnye, én nézek valami híradót vagy effélét, s lőn, hogy kilukadtam a in dex riportjainál. Művelődtem ebből a vörösiszap dologból, meg ha már ott voltam néztem filmeket fiatalokról és munkáikról. Az egyikben egy zajmentes kamrát mutattak be, amit valami fesztiválra raktak össze, a másikban egy dizájner pasas a gyűjteményét árulta.

A zajmentes kabin esetében talán egy ember beszélt szépen magyarul, a másikban pedig a csávó ... nos azt hittem hogy a melegfesztivál szervezője... ok ok gondolkodtam, előpattant bennem a virtus nem kellene, hogy ilyen közönséges gondolataim legyenek, biztos nekem is vannak hibáim.... eltelt két óra és akkor az asztalra akartam csapni, csak azon volt a laptop meg egy csomó csupasz videokártya, úgyhogy a combomra sújtottam, akkor sem volt a beszédüknek szép és kellemes hangja, vagy ahogy egyszer a mester mondta: nem volt benne szpirit. Nekem a modernkedő és a műmájer jutottak az eszembe... bár a csendszoba és a tervezője okés volt, csak annyira nem voltam elájulva az ötlettől. Ha veleki megkérdezni hogy hogyan hallhatja a csendet, akkor inkább valami távoli embermentes helyre zavarnám. Számomra az út is nagyon lényeges, a kamra az utcaszélen nem...

Az utam a mai nap arra vezetett tovább, hogy eszembe jutott Matyi, akivel beszélgetve hazafele Kievből volt egy elvarratlan mellékszál miszerint megígértem hogy meghallgatom Brahmstól, ma el is szántam magamat rá, megkerestem és felnevettem amikor a ritmus begyorsult...

- Hiszen ez szól a székely nyelveckék alatt is!

Na persze akkor nézzük meg a székely nyelvleckéket is... és tényleg az szólt. hát gondoltam megnézem az eredeti forrást, s ott találtam egy szép megmosolyogtató video sorozatot, amelyekben több faluban keresik a legszebb lányt. Tetszenek azok az emberek és akkor jöttem rá, hogy a pesti fiatalok ízetlen beszéde mennyire lehangol, s az ott hogy feldobott falusi tájszólás. Tudjátok, nagyon el tudok fáradni a sok okos(kodó) embertől... biztos ők is tőlem... :)

Faluszépe

Balázsnak meséltem erről az élményemről, aki elmondta, hogy a magyar nyelv használhatatlan és nem jó semmire, el is cserélné hasonló szintű angol tudásra, s meg is értem, de a nap végére ez érett meg bennem. Szeretem a magyar nyelvet.

Edzőtábor van és szerda. => Böjt.

Áj láv Böjt.

Minden éjjel lent vagyok Délegyen és nappal melózok. Csak röviden írok a viszontagságokról, amelyek nem is annyira viszontagságok, csupán érdekességek. Ma hajnalban voltam otthon. Nem kapcsolt be a gépem, hogy hattól hétig megcsinálhassak még egy Starcraft pályát. :( Na majd akkor azt is javíthatom. Ez egy szomorú hír. Sajna a BIOS-ig nem jut el a mese. Nem tudom mi történt, de ugye nekem is vannak sejtéseim. Hajnalban virrasztani szoktunk, és tök jó volt a zuhanyzó mellett ücsörögni pár cimbivel néha rámordulni a vizsgázókra, hogy ne hédereljenek az éjszakában, és sztorizni. Nagyon szép idő volt, vihar utáni fellegek. az esti edzés pedig szélfúvásban zajlott a távolban hatalmas villámok voltak, de az eső pont az edzés végéig nem jött. Príma volt minden az időzités az elkésett vacsora. És az istenek szerencséje is elkísért, mert a nunchakum amivel szériáztam nehezebb fából van és nem dobálta a szél, még akkor sem ha éppen nem 110%os erővel ütöttem vele. Persze vannak kellemetlen dolgok is, de keményen kapaszkodok az optimizmusomba, bár Candide mélységeik nem mindig megy. A sorakozó közben szeretek csendben dúdolni.

Szóval áj láv böjt van, írnék többet is, de éppen a csillagok együttállása nem engedi. Furcsa itt az emberek között. Nem vagytok elfelejtve, barátaim!!!

Nos, így nézek ki miután a Starcraft kvizen nyertem egy origi Starcraft 2-őt. Valljuk be a Lost vikings miatt nem lettem első, és csak fél ponttal maradtam le a győztestől.

Utána ünnepeltünk hajnali ötig az Siskával és az Ulmarral, a sátorpénzt megóvtuk, de a cigi számlálót nulláznom kell. Nem baj. Megérte. Van origi Starcraft 2-őm :) Ulmarral pedig sajna nagyon sokáig nem rúghatok már ki a hámból együtt.

Még telepítettem otthon az SC-t és el kellett könyvelnem, hogy a gépemen éppen elfut. Nyekereg búg, de megoldja azért a tűréshatáron belül. A játék nagyon csinos, de majd este folyt köv.

Kicsit több a lendületem, sajna az étvágyam is jobb, s erre nagyon 1000X oda kell figyelnem. Figyelni kell, hogy még igy is néha felálljak a gép mellől. cigi helyett zenét hallgatok.

Este a pólómban nem keveredik a füst és izzadtság szaga. Ez feltétlenül komfortosabb, de valahogy mégis...