Betekintés a SAdam-család hálószoba-titkaiba.

"Az emberiség legnagyobb találmánya az elmúlt 150 évben" pályázaton sok neves induló szerepel. Biztos van, aki az autót jelölné meg, vagy a repülőt, a számítógépet, esetleg az atombombát vagy az instant-levesport. Én a magam részéről a mosógépre szavazok.

Csak hát vannak dolgok, amik nem férnek be a mosógépbe. Pl. elefánt, csatahajó, űrállomás... vagy éppen a kétszemélyes dupla-paplan. Ilyenkor az ember kénytelen-kelletlen visszasüllyed a felvilágosodás, középkor, meg ki tudja, melyik földtörténeti korok előtti elfelejtett állapotba, és nekiáll kézzel mosni.

Mint a fentiekből is kitalálhattátok, ma megtört a jég (amire az elmúlt lassan 12 évben, amióta önállóan élek, nem volt még példa), és életemben először kimostam a paplant.

Hogy mi vitt erre rá, azt inkább nem részletezem. Ma újfent elgondolkodtam, hogy létre kéne hoznom a #KöszönjükGömbi hashtag-et.

És akkor mindenféle kertelés nélkül álljanak itt a száraz (illetve nedves) tények.

Az első mosás utáni állapot:

A harmadik öblítés végén:

És végül, majdnem két órányi heroikus küzdelem és durván egy köbméter víz elfogyasztása után, az utolsó (ötödik, ha jól számoltam) öblítés vége:

Pár tanulság:

• Tényleg hálás vagyok a kutyámnak. Ha nem pisili keresztbe-kasul az ágyat, akkor még mindig fogalmam sem lenne, hogy mivel takaródzom nap, mint nap.
• Legközelebb inkább veszek egy új paplant, a régit pedig egy szép nyárestén rituálisan elégetem az erkélyen.
• Ezúton szeretném kifejezni részvétünket azon telepeseknek, amelyek sok évnyi békés együttélés után a mai napon végleg elvesztették otthonaikat.