SAdam Blog

2010-05

Gondolatok Jóbhoz - II


Rájöttem, hogy van a történetnek egy olyan vonása, ami eddig teljesen elkerülte a figyelmem. Nem is csoda, ugyanis a szöveg erről a valamiről egyáltalán nem tesz "szó szerinti" említést. És pont ez, hogy a dolog csak a sorok közé van bújtatva, pont ez emeli ki még inkább a jelentőségét.

Ez a motívum a közöny.

Az, ahogy Jób környezete reagál, pontosabban, nem reagál a problémára. A három (illetve négy) ember, aki egyáltalán meglátogatja Jóbot (és ők is inkább kioktatják, minthogy részvétet tanúsítanának) valamiféle távoli barátai, ismerősei. A könyv említést sem tesz arról, hogy közvetlen környezete, a "közvélemény" mit reagál a történtekre. Valószínűleg azért, mert nem reagálnak semmi olyat, amit említésre lenne méltó. Ezt persze egy bizonyos ponton már el sem várjuk. Legyünk őszinték, kevés ember rendül meg, amikor nap, mint nap olvas híreket háborúkban meggyilkolt civilekről, természeti katasztrófákról, vagy akár a vele egy városban élők nyomoráról.

Jób a maga szenvedésével magára marad. Mindenki, ha úgy tetszik, még Isten is közönyös vele szemben (valóban, a "Nos, a kezedbe adom, csak az életét kíméld!" kijelentés nem igazán az együttérzésről szól, amint a mű végén előadott hosszú "égi szózat" sem – persze Isten "közönye" az egész történet szempontjából más megítélés alá kell, hogy essen, ennélkül a "látszólagos közöny" nélkül ugyanis az egész történet nem is létezne, lásd az előző írásomat a témakörben).

És azt hiszem, a történetnek pont ez a motívuma, a közönyösség az, ami a jelen, a kora–XXI. század számára a legtöbb aktualitást hordozza a műből. Ha valami igazán lényegi és jellemző "életérzést" ki kéne emelnem ma (olyat, mint ami a romantika idején az "elvágyódás" vagy a "fennköltség", vagy mondjuk az előző századfordulón a tudomány mindenhatóságába és a fejlődésbe vetett töretlen hit), az biztos, hogy a közöny lenne. Minden lehetséges értelemben.

Mára ennyi, majd még folytatom.

Tagek:
 
Utoljára módosította SAdam 2010.V.27 00:24-n; 0 hozzászólás;
PermaLink

Und trotzdem bete ich


Sajnos nem találtam magyar fordítást hozzá. Angolul hozzáférhető az Interneten.


:Arnold Schönberg

:Moderner Psalm

O, Du mein Gott: alle Völker preisen Dich und versichern Dich ihrer Ergebenheit.

Was aber kann es Dir bedeuten, ob ich das auch tue oder nicht?

Wer bin ich, daß ich glauben soll, mein Gebet sei eine Notwendigkeit?

Wenn ich Gott sage, weiß ich, daß ich damit von dem Einzigen, Ewigen, Allmächtigen, Allwissenden und Unvorstellbaren spreche, von dem ich mir ein Bild weder machen kann noch soll.

An den ich keinen Anspruch erheben darf oder kann, der mein heißestes Gebet erfüllen oder nicht beachten wird.

Und trotzdem bete ich, wie alles Lebende betet; trotzdem erbitte ich Gnaden und Wunder: Erfüllungen.

Trotzdem bete ich, denn ich will nicht des beseligenden Gefühls der Einigkeit, der Verbindung mit Dir verlustig werden.

O, Du mein Gott, deine Gnade hat uns das Gebet gelassen, als eine Verbindung, eine beseligende Verbindung mit Dir. Als eine Seligkeit, die uns mehr gibt, als jede Erfüllung.

Utoljára módosította SAdam 2010.V.26 02:51-n; 3 hozzászólás;
PermaLink

Utolsó variáció


Novemberben írtam egy darabot (Variációk), a hétvégén felvettük pár tételét. Íme, az utolsó:

Tagek:
 
Utoljára módosította SAdam 2010.V.17 13:13-n; 5 hozzászólás;
PermaLink
100%

Nincsen más


:Cseh Tamás

:Nincsen más

 Nincsen más ebben a dalban
 nincsen más, csak egy utca,
 ahol valaha laktam,
 és még egy délelőtt.
 A délelőtt, mikor - gondoltam -
 az ablakon kihajítom
 Évát, aki a hallban
 csomagolt piszkos ruhát.
 És kiabált, és kiabáltam,
 és zörgött kint végig az utcán
 a villamos, már nem is tudnám,
 hogyan is volt azután.
 Az ablakon - csak ennyi biztos -
 az ablakon kikönyököltem,
 és magamban így könyörögtem:
 adj uram másik lakást.
 Hát nincsen más ebben a dalban,
 csak egy hőhullám harmadik napja,
 és Éva, és még egy utca,
 És még egy délelőtt.
 Hát nincsen más ebben a dalban
 nincsen más, csak egy utca,
 ahol valaha laktam,
 és még egy délelőtt.
Tagek:
 
Utoljára módosította SAdam 2010.V.08 03:13-n; 2 hozzászólás;
PermaLink
100%